Anyáknapja vanma

Az első nekem. Végre kialudtam magam, ez volt a fiúk ajándéka. 3 órával többet, így egészen 8.30-ig ágyban voltam. Mire fel, addigra a skacok megjárták a virágboltot meg a pékságet, s kaptam hatalmas virágcsokrot (ez nálunk Nagyon Nagy Ritkaság), meg croissant a kávémhoz. Jajdejólesett. Aztán alunni mentek, mint akik jólvégezték dolgukat, és télleg jólvégezték.

Sebőce drága. Hát, az éjszakáink csak nem javulnak. Végre elalszik már szopizás nélkül is, illetve ha valami más tevékenységet iktatunk be a szopi és az ágybabújás közé. De ez sajna nem lehet az apja. Mert akkor visít. Pedig ezzel akarunk próbálkozni, mert nélkülem elelunni nemtud.

Megvan az első szó. OTT. Variációi: DOTT és BOTT. Mivelhogy minden BÖ. És így egybevonja, mert minek elaprózni. Olyanédes, ahogy mindenre mutogat, és közben aszongyahogy BOTT.
Állismár, ha nem kapaszkodik, de szerintem még mindig csak kísérletezget, nem érzi igazán elemében magát kétlábon.

A csirkehús; imádja! Tegnap csak úgy pakolta a szájába a pirinyó falatokat. Lenyelni elfelejti, így egész lábak gyűlnek össze a szájában...Eléggé parázok, dehát micsináljak. Eszi már magától a kerek puffancsokat is, ropogtatja ezerrel.