Szeb, Máté, Fló

Naplószerű, amibe csak nagyritkán van időnk írni

Tuesday, October 04, 2011

Mostmár télleg képek

Képekek

Nagyfába vágtuka: gondolván, ennél rosszabb már nem lehet, elhatároztuk, Flót áttelepítjük a rácsos ágyából a kiságyba méghozzá a fiúk szobájába bele. Pénteken Szebivel - vagy inkább Szebi segítsége ellenére - sikerült összeállítani az ágyat, ami korábban Szebié volt. Aztán néámi rendezgetés következett, és végre betudzsmákoltuk az ágyikót a szobába. Nagy volt az izgalom, a fiúk alig várták, hogy Flóval aludhassanak. Fló véleményét ezügyben homály fedi.
Az első pár este nem volt könnyű: Fló lefeküdt ugyan, de mindig kirohangált birkáival kezében, és jött volna át a szobánkba. A vége mindig az lett, hogy berakt

uk a régi rácsosba, mondván, hogy akkor itt kell neki, és akkor szeginy felhábor, és ment volna vissza az új helyére. És ott azonynomban el is aludt. De aztán meg éjszaka jelent meg a szobánkban :) Teljesen hang nélkül beoont, a frászt hozta rám, nemmondom. Az első pár próbálkozását leszereltük és visszavittük, de kitartóan visszajárt, és reggel ott találtuk közöttük, Amíg aztán tegnap éjjel át nem aludta végre az iccakát, egészen háromnegyedhétig, amikor is a fiókkal együtt ment a vécére (ő nem csinált ott semmit), és együtt meg nem jelentek a szobánkba. Nagyon édesek voltak...

Új szavai vannak Flónak: múúúúún (hold, amit óriási szájcsücsörítés közepette ejt ki száján, és nagyon izgatott, amikor erről beszél), mí (én, amikor megkérdezem, hogy ki kér ebből vayg amabból), je (igen, amikor mekkérdem, kér-e valamiből).

Szebinek ma két barátja is átjött, volt nagy zsivaj, hajjaj. De azé bírtuk. Davidet támadták folyton. A brokkolimból nemkértek...Mentünk rétre, hadd szaladozzanak, és Szebi, szegény, sírva fakadt,  mert barátja a futóversenyük során csalt. Érzékeny lélek a drágám, heheh.

Tuesday, September 27, 2011

(Majdnem) egy év elmúlt....hova tűnt a blablabla, blablablabla...(ala KonczZsuzsanéni)

Debéna ez a blogger, nemhagyja, hogy gmail e-mail címem legyen, ezért a régi, kanadait kell használnom. Mégilyet.

Már nagyon időszerű, hogy egyetsmást feljegyez ezekről a kölkökről. Mert egyre változnak, az emberlánya meg elfelejti mindjárt, mik történtek, mihelyst valami más történik,ugye.


Flóra csodaédes. 21 hónapos, asszem, szalad, "beszél", rajzol, többek között. Szavai, egyelőre, magyarok: mam (ez én vagyok, és ez pont nemmagyar), néni (ez mindenki, nénik és bácsik egyaránt), bi (birka, kedvenc állatkája), mama (nagymama), ttt (tej), bababa (tej), baba, bébi (baba, de angolul beszélüknek kijáról változat), nem, mómómó (more more more, a fiúktól eltanult, tányér újratöltésére irányuló felszólítás), cica, cica (kutya), mányi (málna és minden más gyümölcs, kivéve banánt, mert az: baaa. Mondatokat is alkot, ilyet: nem cica, bi. (ha mondjuk megviccelem, és a birkáját cicának hívom). Ha jó kedve van (majdnem mindig) egyfolytában "beszél". Tegnap megérdeztük, hová megy, erre megáll, ránk néz, és elkezd magyarázni, nagyon meggyőzően, és minden értelem nélkül, majd tovatotyog. Semmi kétség, ő ért minket, csak mi nem értjük őt.

Szeb. Hm, mióta a suli elkezdődött (most elsős, tavaly nulladikos volt, vagymi, amolyan iskolában-óvoda-szerűbe járt), elég nehéz vele. Most pl. félóránként jár pisilni, szerintem idegesség okén, de azért holnap megkérdezzük a dokit is. Focizni nem akar, pedig minden barátja jár. Ügyesen olvas (!), írni tanul (a, c, d), és nagyon meg akar felelni a suliban. A tanítónéni, sajnos, lecserélődött, és az új elég gyökér, mitmondjak. Kicsit maradi, az anyukákkal lekezelő, többen mondták már, úgy érzik, megint iskolások, és rossz fát tettek a tűzre, miután vele beszéltek. Engem csak felidegesít, ezért egyelőre kerülöm. Szebi, virágszálam, imád enni, egyfolytában táplálja magába a cuccot, nem győzöm már, közben meg olyan kis sovi, hogymég. Semmi zsír nincs rajta, viszont nagyon izmoska.


Máté virág új oviba került, és imádja. 3 nap megy, 6 órára, és nagyon kivan, de sokkal jobban átvészeli a délutánokat, mint a nyár előtt. Fáradt, de nem őrült-fáradt, csak zenét akar, nézni vagy hallgatni, és akkor feltöltődik, és megint mehet a menet. Nagyon jól beszél már, kedven szava az "actually", minden mondatba belebiggyszti :)

Amúgy, ha kell, magyarul is nyomják, Erzsi mama ittlétekor vele magyarul beszéltek. A mondatok nem mennek zőkkenőmentesen, és Szebi egy kicsit félénk is, mert nem akar semmit rosszul mondani (még csak 5 éves, és már ilyen, jajj!), de nagyon gyorsan tannulnak, és az "r" kivételével mindent simán kiejtenek. Máté különösen gyorsan felcsippantja az új szavakat.

Kedvenc időtöltésük manapság a kirakózás, és már olyan bonyikat összeraknak, hogy megáll az eszem. Nagyival kártyázni is megtanultak, és suli után most az a  menő.

Egymás imásják. A legjobban Fló Szebit, ha sétálunk, fogják egymás kezét. Máté is imádja Flót, de ez egyelőre nem kölcsönös. Fló legtöbbször haragszik Mátéra, mert az felidegeli, nemvitás, ez érthető. Mát és Szeb, hát ők meg seveled-senélküled alapon hol agyonverik egymást, holmeg csodaszépen játszanak.

Az alvás még mindig kényes téma. Maximum egyikük alszik jól, azaz át az iccakát, és ez szinte sosem Fló. Ő többnyire az ágyunkban köt ki, de nembánjuk még. Általában sikerül visszaszoktatnunk az ágyába, de az kb. egykét hétig tart, mert jön egy újabb betegség, ablaknak repülő buta galamb, falról leeső poszter vagy valami hasonló okosság, és akkor megijed, és nem akar egyedül lenni. Vannak rémálmai is, ilyenek a fióknak is voltak ebben a korban, és semmit nem lehet velük csinálni, csak hagyni, hogy kikiabálják magukból. Rémes.

No, legközelebb majd képeket.

Sunday, December 26, 2010

Dec- és hóemberek

Felépültünk az influenzából, végre Fló is jobban van, s jobban alszik, remélhetőleg hamarost megint a saját ágyában. A fiúk rászoktak a félnyolcig alvásra, és a későn ágybabújásra, ma is félnyolcig kuruttyoltak. Mindegyik nagyon édes, kisebb szpséghibákkal persze:
Szeb: egyre "nagyfiúbb", lehet vele viccelődni, meg beszélgetni, csak néha veszíti el fejét. Máté: ő most éli "dackorszakát", és mindenre azt mondja, hogy "nem", folyton visít, rögtön elveszti a fejét, ha valami nem sikerül, vagy nem úgy van, ahogy ő akarja. Rémes tud lenni néha...A vécézés azonban remekül megy. Az evés: nem annyira. Ebben is ő akar irányítani. Sokszor szegény éhesen megy aludni, mert dacból ellőki a kajáját. Aztán reggelire befalja a fél konyhát. Fló: ő egy angyal, legalábbis a két fiú után kétségkívül úgy tűnik. Imádom, hihi, egészen bele vagyok "zúgva". Egyrészt csodaszép, noéspersze, hiperokos. Mindent nagyon gyorsan felcsippant. Eddig azt hittem, a fik is gyorsan tanultak, de Flóra túltesz rajtuk. Sokat eszik, szeret egyedül játszani, pakolgat ebbe-abba, utánozza, amit mondunk, tapsol, integet,  mutogat, és azt mondja, "ttt". Az alvás is jól megy: tejecske után letesszük, magátüól elalszik, aztán csak egyszer kér enni, vagy egszer sem. Persze egy-egy betegség mindent felborí. Most éppen újratanulja az alvás mesterségét. Imád autókkal játszani, nincs is babája, csak egy kis nagyonpuha plüssbirkája, amit karácsonyra kapott, és amit nagyon szeret. A fiókkal is játszik, bár ennek ők nem nagyon örülnek, hihi. Szebi szokott vele játszani leginkább: csiklandozza, eteti néha, vagy segít tisztába tenni. Máté leginkább féltékeny.

Karácsony és hóember és sétahóban

Mindenki a maga szőnyegsarkában... "Santa" sütimütije elhelyeződik a fa alatt

Fló és Teó fadíszkóstál

A robot-hóemberünk...





Monday, July 19, 2010

Július







Flóca eszik: sokat és mindent. Kordában kell tartani, mert nem tuggya még, mi az hogy "elég". Aztán besül a kaki, mint tegnap is. Volt nagy aggódás, nyögés, és olajozás :). Aztán kijött, és azóta is.



Szebi patronál. Mátét. Máté ezt kissé zokon veszi, és üvölt. Sokat, mindig.



Júliusi vírus, 2. kör. Már csak Szebi és Flóca van hátra, reméljük, most kihaggya őket a baci.



Képekek vannak frissek. ímhol.

Saturday, May 15, 2010

Bemondások

Kicsiny félreértés:
- Szebi, menjünk át a másik oldalra, mert a fodrászhoz menet át kell mennünk először a zebrán.
Kicsit később:
- Nem akarok a fodrászhoz menni, mert ott a zebra!

Az ágyban, elalvás előtt Szebi magyarázza Máténak, hogy apjuk miért nem jön haza Kínából:
- És akkor a vulkán felrobbant, és a felhőbe belemegy a repülőgép, és ezért a repülő nem száll fel, mert akkor lezuhan.
- Lezuhan - ismétli Máté.
- Nem, nem zuhan le.
- Lezuhan, lezuhan, lezuhan!
- Nem, nem- üvölti Szebi, és ez addig így megy, amíg meg nem nyugtatom őket, hogy senki nem zuhan sehová.

Szebit megkérdeztem, hogy melyik ovónéni/-bácsi a kedvence:
- Alex néni.
- Azt hittem, hogy Mark bácsit szereted a legjobban.
- Nem, mert ő egy mérges ember.
- Miért gondolod, hogy mérges?
- Mert mindig azt akarja, hogy elpakoljuk a játékokat.

Tegnapelőtt Máté kihagyta a délutáni szunyát, és este, már félhatkor elaludt. Egyszer felriadt, valamit makogott, és aztán elkezdte nyalogatni az ujjait, de nem teccet neki, úgyhogy inkább bekapta a kis plüssmajom kezét, és azt próbálta meg szopogatni, de az sem volt jó, és akkor elvesztette a türelmét, és kiabálni kezdett, hogy: Vizet, vizet!.
Szegénykém a vizesüvegét kereste, de csukott szemmel nem találta meg, csak az ujjait meg a majmot.

Thursday, May 13, 2010

Gyerekhegyek






Wednesday, January 06, 2010

Flóra születése, és első napjai

Most éppen alszik a drága, tele pocakkal, nyögdécselve. Iziben le is írom, amíg emlékszem, mi minden történt az elmúlt két napban.

A születés nagyon simán ment: Este 11 körül magzatvíz el, vagy legalábbis részben el. "David" - szóltam páromhoz, "asszem elment a magzatvizem". "Á, dehogy, aludj csak" - jött a válasz, és ő úgy is tett. De én nem, mert elkezdődtek a fájások. Szerettem volna "kihúzni" 6-ig, hogy mindenki kipihent legyen, de 4-kor feladtam, és felkeltem. Ettől kisséb intenzívebbé vált a dolog, és fel is hívtuk a kórházat, hogy iziben, küldjék az ügyeletes bábát. Jött is, fél órán belül, és 5-re a bébiszitterünk is megérkezett, kinek feladata a felébredő fiúk ellátása vala. A bába megvizsgált, s aszonta, ez a baba nagyon hamar itt lesz. És tényleg, két órán belül, meg is született a kisvirág (részletek a szerkesztőségben).

Pöttöm lányom, Flóra, egyelőre az újszülöttek szokásos dolgait teszi: eszik, alszik és kakil. Most még a fekete dzsuva távozik beleiből, ami egy szurokszerű, ragacsos szaharaság, és minduntalan ráragad a testére. Olívaolajas alapozás némileg segít...
Az első napot az első szopizás után átaludta, de este felébredt, és onnantól kezdve állt a bál. Sírt, folyton szopizni akart, de amikor arra került a sor, mégsem szopizott. Semmit nem aludtunk. A második napon már nézelődött, sokat kaklit, és 6 óránként evett, egészen este 11-ig, amikor is megállás nélkül szopizott 5-ig. Aztán aludtunk két órát...
Egyelőre még felébred, amikor leteszem, ezért állandóan magunkkal hurcoljuk. Valszeg, mihelyst lesz elég tejecske a bendőjében (várhatóan már ma este), kicsit nyugodtabb lesz, és többet szinyál majd egyhuzamban. Legalábbis a fiúknál ez történt.
Amúgy nagyon hasonlít a fiúkra: kicsit pirospozsgásabb, és az arcocskája nem hosszúkás, hanem kerekded, és van nekije egy kis tokája, ami tán az egyetlen zsírlerakat az egész testén. Tíz nappal korábban étkezett, így még nem rakódott rája elég zsír...
Haja fekete, de mindegyik gyerekünk így kezdte, aztán kiszőkültek :)

Flóra

10 nappal hivatalosan bejelentett világra jöveteli napja előtt, január 4-én, reggeli előtt, pontban 7-kor megszületett kislányunk, Flóra. Méretek: 3 kg meg egy pici, 55 cm. Párperces képek alább: