Máté lábrakap, Szebi meg bealszik

A konyhában főzöcskéztem, míg Máté a pincében játszott az apjával. Hallom ám, hogy Máté nyöszörög, türelmetlenül köhincsél, mint olnyankot, mikor akarata ellenére teszem be a székébe. Aztán David szól, hogy jöjjek csak, nézzem meg, micsinál ez a kis maszat: hát lépcsőtmászik, és már a felénél tart. Felnéz rám nagy büszkén, és elröhinti magát, aztán rögtön visszacsúszik...

Sebi megint elsunnyogta az ebédutáni szunyát, így lesben álltunk, és a dögfáradtság első jelénél bedugtuk a kádba (5.30), a második jelénél meg az ágyba (6). Azóta egyszer már felriadt, és nagyon sírt, de igazából nem volt ébren...Nemjó ez, hogy nem alsik napközben, már kitanultuk, dce mégsem tehetünk ellene semmit...