Szeb, Máté, Fló: September 2006

Szeptember végén

Sebifülű végrehajtotta első 180 fokos hossztengelymenti átfordulását. Hasról indított, és a hátára érkezett meg, csodálkozó kifejezéssel arcán. Aztán többször is megismételte, hogy nehogy elfelejcse. A kisboci mostmár szinte mindig állni akar, az ülést, mint létformát, elítéli, a hátonfekvésről nem is beszélve. A fogai egyre inkább türemkednek ínye alatt, és mindent rágicsál, hogy enyhítse a fájdalmakat. A nyáladzás is teljesen beindult, és néha sikerül neki kis nyálbuborékokat fújnia.
Az éjszakai menetrend nem sokat változott: 6 óra után elkezd nyűgösködni, ez a jel, hogy ideje fürdeni. Attól kicsit felvidul, röhincsél, meg karatézik a végtagjaival, de a vége mindig ugyanaz: sírás. Ekkor jön a szülői mentőosztag, és végül vagy a cicn, vagy David karjaiban átmenetileg álomba szenderül. Fél óra múlva felriad, mert nem evett eleget, hiszen ordítozás közben nem könnyű szopizni. Gyorsan megetetem, amitől megint – általában véglegesen – éjszakai álomba zuhan. Aztán 4-5 körül ébred üres gyomorral, aztán megint úgy 6 körül. Akkor már véglegesen, kelhetünk fel vele. Ha szerencsénk van, akkor csak félnyolckor nyitja ki szemeit, de ez ritka.
Két órácskát vidul, aztán szunya. Ez lehet egyórás, de lehet akár kettő is. Aztán 3 órányi ébrenlét, majd megint egy szunya, szintén kb. kétórás. Hát ígymegy ez.

Augusztusi fejlemények

Energiagombóc vagyok, mert kispocok átalutta az iccakát. Először, de remélhetőleg nem utoljára. Este 8 körültől egészen reggel hétkörülig. Igaz, tejlecsapolás végett nekem azé felkellett kelnem kécceris. Most éppen a délután háromkor esedékes szunyáját szunyálja, és csak nem akar felébredni. Mi meg már nem is tudunk mit kezdeni a sok szabadidőnkkel.

Szóval David megint gyesen van három hétnyi munka után, egészen október elejéig. Minden nap elbarangolunk valahová, és három-négy órányi sétával mulattatjuk palántánkat. Mert ha itthon maradunk, görbül a szája széle.

Sebi egyre édesebb. Vigyorog, énekel, sőt, egyszer már kacagott is. Az autós tortúrák kezdenek alábbhagyni, mostmár nem sír egyfolytában, ha le van kötözve a babaülésben, hanem hagyja, hogy jóédesanyukája elterelje a figyelmét mindenféle játékszerekkel. A legnagyobb sikert a Millipore cég aprócska lámpája aratja, de a szuperzörgős szemeteszacskó is megjárja.

Kéthete elhatároztuk, hogy megtanítjuk Sebit üvegből szopizni. Az elképzelés azonban csak nem akar gyökeret verni a valóság talaján, merthogy fiunk undorral fordítja el fejit akárhányszor felkínáljuk neki a műcicit. Pedig jó kis anyatej leledzik benne, de hiába. Bizony, már jól beleéltem magam, hogy megint mehetek spotolni, netán még tollasodni is elmerészkedhetek. De erremég várni kell.