Képek, meg júliusvége

Dögmeleg van. A korai terhességgel járó tünetegyüttesem hálisten elmúlóban. Már csak a bőséges táplálékfelvételi igény maradt meg. Sebi sem bírja ezt a hőgutát: kedvenc játszóterére úgy kell kivonszolni, és egy félóra után már haza akar menni.

Sebi elkezdett féltékenykedni, mostmár nem osztozik szívesen a játékokon. Csak úgy, egyik napról a másikra döntött így. Az esti elalvások rémálommá váltak: 6-kor már nagyon álmos, fürdünk, olvasunk, lemegyünk játszani, megvacsizunk mégegyszer, aztán "szól", hogy álmos, mennyünk alunni. Megyünk. Flééóra szopizás után aztán visít, hogy nemakar lefekünni. Megint megyünk játszani, de már nagyon fáradt, mindennek nekimegy, és türelmetlen. Egy óra múlva újabb jeladás, irány a kiságy. De nem. Tegnap féltízi fennvolt, és a végén az ágyunkba hurcoltam, ott tudtam elaltatni. Rémes, dehát biztos van neki oka.