Szeb, Máté, Fló

Naplószerű, amibe csak nagyritkán van időnk írni

Monday, August 25, 2008

Mátévirágról

Most alszanak, így bepötyöghetek egy-két tény-nyálladékot ideni, bele a gépbe.
Mátéfalva ma éppen 5 hónapos, egyhetes meg egy napos.
Mozgásügyileg: négykézlábon marad, ha úgy teszem le, és ki is tudja magát nyomni. A hasán elfordulva "közlekedik", s néha előre is jut kicsinyég, márha valami vonzó kerül a szeme elé. Ücsörög segítséggel, és jó kis hasizmával fel is húzza magát ülő helyzetbe, ha belémkapaszkodik. Imád állni, de leginkább ugrál, mint egy kisbéka, amikor a talpa a földet éri.
Kommunikációs technológia: A kacagása iszonyú édes, és a legkevésbé vicces dolgokon is elröhinti magát. Sebi a kedvenc komikusa, állandóan figyeli minden mozdulatát, és nevet rajta sokat. Elalvás előtt "énekel", fel is vettük videókamerával, mert hihetetlen hangokat ad ki. Olyan hangos, hogy nemhallok semmit, amíg be nem fejezi. Ha véletlenül elveszek valamit, amivel játszik, kitör a háború, ez is új dolog. Most már tudja, mit akar. A kezeivel fel -le csapdos, amikor valaminek nagyon örül.
Kaja: Banánt kóstolt kéthete, de még nem ízlett neki nagyon. Egyelőre kizárólag szopi.
Alvás: Napközben sok, éjszaka is, de nem folyamatos

Sunday, August 24, 2008

Augusztusz

Sokmindent kell összefogalalódzni: kéztörést, nyaralást, mekkfázást, s megújult angliai terveket.
Előszöris a kéztörés. Egy nappal a nyaralás előtt rötént, Sebi leesett a lépcsőről, nem nagyot, de bután, s csuklója megrepedt. A sürgősségi osztályra kell ilyenkor menni, ami csak a nevében jelent azonnali ellátást, mert amúgy rá kell szánni egy napot is. Két gyerekkel egész jó kis túlélőtábor. Nem volt komoly a törés szerencsére, de azért gipszelni kellett. Három hétig volt piros és mozdulatlan Sebőnk karja, merthogy a színét is megválaszthatta, s neki a piros teccett.
Ezután jütt a nyaralás, ami elég borzadályra kerekedett, mert végig ott volt velnünk David anyukája, apukája. Ez utóbbi nem okozott volna gondot, hanem ám az előbbi... Jajj, de senyvedtem! Ezek az anyósok! Mostmár értem a sok anyósvicc kialakulásának szükségességét,elengedhetetlenségét és indokoltságát.
No, aztán Sebivel votlak alvásügyi galibáink is, de egyelőre sikerült javítani a helyzeten.
Aztán mekkbetegedett, elkapta barátjának nyavajáját, és köhögött, lázadozott. Aztán babóca is elkapta, s mostmeg ő köhécsel szegény.
Autós kiruccanásaink életveszélyesek. Rám nézve legalább. A gyerekek kiidegelnek. Velük ülök hátul, így kicsit jobb a helyzet, de így is vagy az egyik, vagy a másik üvölt. Aztén meg én...
Képek is jönnek, biza, de most jóéccakát nekem, hadaluggyak mán, na!